miért

2010 május 26. | Szerző: aveninha |

 Akkor blogolunk, pikánsságokról. Polgárpukkasztok? Nem hiszem. Remélem sok 25 körüli nő fogja olvasni a bejegyzéseimet. Fiatalabbaknak lehet, hogy árthat? Lehet. legyenek csak ők még álmodozó fiatalok. Idősebbek? Negyven felett csak önkritikával. Pasik? Felőlem, legfeljebb belepirulnak.

Szóval, tanui lehettek morális meg érzelmi tépelődéseimnek, nyavajgásaimnak, lehet, hogy tanultok belőle, lehet, hogy irigykedni fogtok, lehet, hogy továbbgondoljátok egy-két mondatomat. Legalábbis, remélem.

Szóval. Előfordul, hogy beleszeretek valakibe. Nőkbe vagy férfiakba. Olyanokba is, akikbe nem kellene. Mert szépek, vagy okosak vagy szeretem az illatukat. Vagy a gondolataikat. Vagy csak mert, hogy vidámak. Vagy szép a bőrük. Vagy csak pusztán azért, mert nem szabad. És előfordul, hogy belémszeretnek. Mert szép vagyok, jó az illatom, vidám vagyok, vagy csak mert nem szabad. És az utóbbi leginkább. Néha elég, ha csak megérintem őket. Néha több kell. megszerezni, leigázni, birtokolni, eggyéválni. De ez így van jól.

Elég nagy a szexuális kisugárzásom. Ez tény. áÁtalában megkapom, amit akarok. Ez ajándék. és örülök neki. Csak valakit megkapni, egy dolog. Valakit birtokolni, egy másik dolog. Néha megkapunk valakit. Akkor örülünk. majd rájövünk, hogy kell nekünk. Akkor megint örülünk. És kiderülhet, hogy Őt csak megkaptuk. Pedig mi birtokolni akarjuk. És akkor? harcra fel. na ez lesz itt, kérem. Neeem, nem blog- szappanopera. Majd jól eltépelődöm itt, ti meg kommenteltek. Aztán én persze teszek majd egy- két kitérőt, epizódocskát, mert mégis fiatal vagyok én. Pikánsat, bolondot. Ti meg majd becimkéztek. Hogy biszex kiscsaj blogot ír, mer’ most az a trendi. Nem. Csak érzünk, nem kategorizálunk. Olyan mindegy kit szeretünk, csak szerethessünk. Na jó, meg szeretve legyünk.